Amikor valaki megfogalmazza, hogy miben hisz, tulajdonképpen már egyfajta hitvallást fogalmaz meg. A hitvallás nem feltétlenül egy hosszú, ünnepélyes szöveg: lehet néhány mondat, egy rövid nyilatkozat vagy akár olyan alapvető meggyőződések összessége, amelyek meghatározzák egy vallási közösség gondolkodását.
A történelem során szinte minden jelentősebb vallási hagyomány kialakította a maga módját annak, hogy összefoglalja legfontosabb tanításait. Egyes hitvallások néhány mondatból állnak, mások részletesen tárgyalják Istent, a teremtést, az ember szerepét, a bűnt, a megváltást, a túlvilágot vagy éppen a vallási közösség működését.
De milyen hitvallások léteznek, és miért alakult ki belőlük ennyiféle?
Mit jelent pontosan a hitvallás?
A „hitvallás” kifejezés alatt általában egy vallási közösség vagy személy alapvető hitbeli meggyőződéseinek összefoglalását értjük. A kereszténységben a hitvallásoknak különösen nagy szerepük alakult ki, de maga a jelenség ennél jóval szélesebb.
A hitvallás latin megfelelője a credo, amelynek jelentése: „hiszek”. A kifejezés jól mutatja a hitvallás lényegét: olyan állításokról van szó, amelyeket az adott vallási hagyomány követői igaznak és alapvető fontosságúnak tartanak.
A hitvallás ezért nem egyszerűen egy vallási szöveg. Egyfajta összefoglalás is arról, hogy egy közösség hogyan gondolkodik Istenről, az emberről és a világ működéséről.
A kereszténység legismertebb hitvallásai
A kereszténységen belül több történelmi hitvallás is ismert. Ezek közül három különösen jelentős: az Apostoli hitvallás, a Niceai hitvallás és a Nicea–konstantinápolyi hitvallás.
Az Apostoli hitvallás rövid formában foglalja össze a keresztény hit legfontosabb elemeit. Szól Istenről, Jézus Krisztusról, a Szentlélekről, az egyházról, a bűnbocsánatról, a feltámadásról és az örök életről. Bár neve az apostolokra utal, mai formájának kialakulása hosszabb történelmi folyamat eredménye.
A Niceai hitvallás a 4. század kereszténységének egyik meghatározó dokumentuma. A Kr. u. 325-ben tartott niceai zsinathoz kapcsolódik, majd később további pontosításokon ment keresztül. Központi kérdése Jézus Krisztus természetének és az Atyához való viszonyának meghatározása volt.
A Nicea–konstantinápolyi hitvallás a kereszténység számos irányzatában ma is jól ismert. A Szentháromság tanítását, Jézus Krisztus személyét, a Szentlelket, az egyházat, a keresztséget, a feltámadást és az eljövendő világot is érinti.
Ezek a szövegek különösen fontosak a katolikus, ortodox és számos protestáns keresztény hagyomány számára.
A katolikus hitvallás
A katolikus egyházban a hitvallás a liturgiának is része lehet. A szentmisében például az Apostoli hitvallás vagy a Nicea–konstantinápolyi hitvallás hangozhat el.
A katolikus hitvallás középpontjában az egy Istenbe vetett hit áll, amely a keresztény tanítás szerint Atyaként, Fiúként és Szentlélekként ismerhető meg.
A katolikus hitvallás azonban nem merül ki néhány mondatban. A katolikus egyház katekizmusa részletesen bemutatja az egyház tanítását Istenről, Jézus Krisztusról, a Szentlélekről, az egyházról, a szentségekről, az erkölcsi életről és az imádságról.
A reformáció hitvallásai
A 16. századi reformációval újabb jelentős keresztény hitvallások születtek.
A lutheránus hagyomány egyik legfontosabb dokumentuma az Ágostai hitvallás, amelyet 1530-ban mutattak be. A szöveg összefoglalja a reformációhoz csatlakozó evangélikusok számos alapvető tanítását.
A református hagyományban több hitvallás is fontos szerepet kapott. Ilyen például a Heidelbergi Káté, amely kérdés-felelet formában magyarázza a keresztény hit alapjait. Szintén jelentős a Második Helvét Hitvallás.
Az angolszász protestáns világban pedig többek között a Westminsteri hitvallás vált meghatározóvá.
A reformáció hitvallásai között vannak közös keresztény alapok, ugyanakkor jelentős különbségek is megjelennek például az egyházról, a keresztségről, az úrvacsoráról, az üdvösségről és az egyházi vezetésről szóló tanításokban.
A baptista és más szabadegyházi hitvallások
A későbbi protestáns mozgalmak további hitvallásokat és hitelveket fogalmaztak meg.
A baptista közösségek például általában nagy hangsúlyt helyeznek a Biblia tekintélyére és a személyes hitre, valamint a hívők bemerítésére. Több baptista közösség saját hitvallással is rendelkezik.
Az evangéliumi kereszténységen belül ugyanakkor sokféle hitvallás és hitnyilatkozat létezik. Egyes közösségek részletes tanítási nyilatkozatot használnak, mások csak néhány alapvető pontban foglalják össze hitüket.
Jehova Tanúi hitvallása
Jehova Tanúi esetében érdekes sajátosság, hogy a közösség nem a történelmi kereszténység klasszikus hitvallásaira építi tanítását. Ehelyett a Biblia alapján kialakított saját tanításrendszerét hangsúlyozza.
Tanításuk szerint Jehova az egyetlen mindenható Isten, Jézus pedig Isten Fia és a Messiás, de nem azonos a mindenható Istennel. Jehova Tanúi ezért elutasítják a Szentháromság hagyományos keresztény tanítását.
A közösség alapvető tanításaihoz tartozik többek között Isten Királyságának hangsúlyozása, a Biblia tekintélye, Jézus váltságáldozata, a feltámadásba vetett hit és az a meggyőződés, hogy Isten Királysága végül megoldja az emberiség legfontosabb problémáit.
Ez jól mutatja, hogy a „hitvallás” fogalma nem minden vallási közösségnél ugyanúgy jelenik meg. Van, ahol egy történelmi dokumentumot jelent, máshol pedig egy hivatalosan meghatározott tanítási rendszert.
Az unitárius hitfelfogás
A kereszténységen belül az unitárius hagyomány is különleges helyet foglal el. Az unitárius gondolkodás egyik központi eleme az egyetlen Istenbe vetett hit, miközben elutasítja a klasszikus Szentháromság-tant.
Az unitárius hagyományon belül is többféle teológiai irányzat alakult ki az évszázadok során, ezért nem minden unitárius közösség vallástétele teljesen azonos.
Az iszlám hitvallása: a saháda
Az iszlám egyik legfontosabb hitbeli kijelentése a saháda, vagyis a hit tanúságtétele.
Lényege az egyetlen Istenbe vetett hit és Mohamed prófétai szerepének elfogadása. A saháda rendkívül tömör, mégis az iszlám hit egyik legfontosabb összefoglalása.
Az iszlám vallásban a hitvallás mellett az úgynevezett öt pillér között szerepel az ima, az adakozás, a böjt és a mekkai zarándoklat is.
A zsidóság hitvallása: a Smá
A zsidó hagyomány egyik legismertebb hitvallásszerű kijelentése a Smá Jiszráél.
A Deuteronomium, vagyis Mózes ötödik könyvének egyik részéhez kapcsolódó kijelentés az egyetlen Istenbe vetett hitet hangsúlyozza. A zsidóságban ez nem csupán egy teológiai állítás, hanem évszázadokon keresztül az imádság és a vallási identitás egyik meghatározó része lett.
A Smá különösen jól mutatja, hogy egy rövid vallási kijelentés milyen hatalmas jelentőséget kaphat egy közösség életében.
Hindu vallási hagyományok és hitelvek
A hinduizmus esetében nehezebb egyetlen „hindu hitvallásról” beszélni. Ennek egyik oka, hogy a hindu vallási hagyományok rendkívül sokszínűek.
Különböző irányzatok eltérően gondolkodhatnak Istenről, az isteni valóságról, a lélekről, a karmáról, a születések körforgásáról és a megszabadulásról.
Bizonyos fogalmak azonban számos hindu hagyományban fontos szerepet töltenek be. Ilyen például a dharma, a karma, a szamszára és a móksa.
Ezek nem egyetlen rövid hitvallás formájában jelennek meg, hanem egy sokszínű vallási és filozófiai gondolkodás részei.
Buddhista hitelvek
A buddhizmus szintén különbözik a nyugati értelemben vett hitvallásos vallásoktól. A buddhista hagyományokban központi szerepet kapnak a Négy Nemes Igazság és a Nemes Nyolcrétű Ösvény.
A buddhizmus számos irányzatra oszlik, ezért a tanítások hangsúlyai is eltérhetnek. A théraváda, a mahájána és a vadzsrajána hagyományok például különböző történelmi és filozófiai fejlődésen mentek keresztül.
A buddhizmusban ezért inkább alapvető tanításokról és gyakorlati útról beszélhetünk, mint egyetlen, minden irányzatra érvényes hitvallásról.
Miért alakult ki ennyi különböző hitvallás?
A vallási hitvallások kialakulásának egyik fontos oka, hogy a közösségek idővel pontosabban szerették volna megfogalmazni saját tanításaikat.
A kereszténység történetében például komoly viták zajlottak arról, hogy ki Jézus Krisztus, hogyan kell érteni az Atya, a Fiú és a Szentlélek kapcsolatát, illetve milyen tanítás tekinthető helyesnek.
A hitvallások ilyen helyzetekben nemcsak összefoglalták a közösség meggyőződését, hanem határt is húztak az eltérő tanítások között.
Ez a folyamat később más vallási közösségekben is megfigyelhető volt. Amikor egy közösség növekedett, különböző értelmezések jelentek meg, ezért szükségessé válhatott az alapvető tanítások pontosabb meghatározása.
Hitvallás vagy személyes meggyőződés?
Érdemes különbséget tenni egy szervezet hivatalos hitvallása és az egyén személyes hite között.
Lehetséges, hogy valaki egy vallási közösséghez tartozik, de bizonyos kérdésekben másképp gondolkodik, mint annak hivatalos tanítása. Az is előfordulhat, hogy valaki több vallási hagyományból is merít, vagy bizonyos kérdésekben egyszerűen nem tud állást foglalni.
A modern világban egyre több ember számára a hit személyes kérdéssé vált. Valaki vallásosnak tartja magát, más inkább spirituálisnak, megint más agnosztikus vagy ateista álláspontot képvisel.
Ebben a környezetben a hitvallás fogalma is új jelentést kaphat: nem feltétlenül egy szervezethez való tartozást, hanem egy ember saját meggyőződésének őszinte összefoglalását is jelentheti.
Lehet saját hitvallásunk?
Természetesen. Egy személyes hitvallás nem feltétlenül hivatalos vallási dokumentum. Lehet néhány egyszerű mondat arról, hogy mit tartunk fontosnak az életről, Istenről, az emberekről és a világról.
Például valaki hisz Istenben, de bizonyos bibliai történeteket jelképesnek tart. Más fontosnak tartja Jézus tanításait, de nem fogad el minden egyházi dogmát. Megint más úgy gondolja, hogy az ember nem tud biztos választ adni minden vallási kérdésre.
Ezek mind lehetnek őszinte személyes meggyőződések.
A hitvallás egyik legfontosabb szerepe éppen az lehet, hogy segít megfogalmazni: mit gondolunk valójában, és mi alapján alakítottuk ki ezt a meggyőződést.
A hitvallás nem feltétlenül lezárás
A vallási hitről való gondolkodás nem feltétlenül ér véget egy hitvallás megfogalmazásával. Sok ember számára éppen ekkor kezdődik a további keresés.
Mit jelent az, hogy hiszek Istenben? Mennyire tekinthető történelmileg megbízhatónak a Biblia? Hogyan értelmezzük a régi vallási szövegeket? Mi a különbség egy vallási hagyomány és az eredeti szövegek között? Milyen szerepet játszik a kultúra abban, hogy mit hiszünk?
Ezekre a kérdésekre különböző vallások és különböző emberek eltérő válaszokat adnak.
Talán éppen ezért érdemes a különböző hitvallásokat nem pusztán egymással szembeállítani, hanem megismerni őket. Egy hitvallás ugyanis nemcsak azt mutatja meg, hogy egy közösség miben hisz, hanem azt is, hogy milyen kérdéseket tartottak fontosnak az elődeik.
Összegzés
A világ vallásainak hitvallásai rendkívül sokszínűek. A kereszténységben olyan történelmi szövegek váltak meghatározóvá, mint az Apostoli és a Niceai hitvallás, a reformáció pedig további jelentős hitvallásokat hozott létre. Az iszlámban a saháda, a zsidóságban a Smá tölti be a hit egyik legfontosabb összefoglaló szerepét, míg a hindu és buddhista hagyományokban inkább sokrétű tanításrendszerekkel találkozunk.
A különböző hitvallások megismerése segíthet abban, hogy jobban megértsük a vallások közötti hasonlóságokat és különbségeket. Ugyanakkor arra is emlékeztethet bennünket, hogy egy vallási hagyomány sem feltétlenül írható le egyetlen mondattal.
A hitvallás végső soron egy kérdésre próbál választ adni: „Mit hiszek igaznak, és miért?”
Ennek a kérdésnek a megválaszolása pedig nemcsak a vallásos ember számára lehet érdekes. A hitről, bizonyosságról és bizonytalanságról való gondolkodás az emberi kultúra egyik legrégebbi és legmélyebb témája.
